|
|
|
|
FACULTATEA DE STIINTE ECONOMICE SI GESTIUNEA AFACERILOR
Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem egyik legmodernebb, legdinamikusabb kara. A fiatalok kollégiumi, licensz, mesteri és doktori szinten történő gazdasági képzése a legújabb, legvonzóbb és ugyanakkor a legkeresettebb szakirányokon, a legmodernebb körülmények között valósul meg.
Az oktatási program célja az alapfokú és szakismeretek magasfokú elsajátításának biztosítása. Az alaptantárgyak a közgazdász képzést körvonalazzák, míg az opcionális kosarakban ajánlott tanárgycsoportok minden hallgató számára lehetőséget teremtenek a személyre szabott szakképesítés megszerzésére. A gazdasági tantárgyak, a számítástechnikai ismeretek és legalább két idegen nyelv európai követelményeknek megfelelő elsajátítása a végzett hallgatóink számára magas fokú elismerést biztosít a hazai, valamint a nemzetközi munkaerőpiacon is. Diákjaink 85%-a a tanulmányaik befejezése után azonnal elhelyezkedik. A képzések új és modern előadótermekben, laboratóriumokban (több mint 40, jól felszerelt, internet hozzáféréssel ellátott számítógépteremben, valamint korszerűsített nyelvlaboratóriumokban) zajlanak. Tekintettel az egyetemi képzés hangsúlyozottan multikulturális jellegére, a Babeş¬–Bolyai Tudományegyetem által vallott multikulturalitás szellemében a fiatalok gazdasági szakképzése 5 nyelven folyik: román, magyar, német, angol és francia nyelvű képzéseken.
KEZDETEK
A kolozsvári közgazdasági képzés hosszú tudományos múltra tekint vissza. A gazdaságot érintő kérdések helyet kaptak a középkorban Kolozsváron működő kollégiumok és egyetemek tanterveiben is. 1920. november 14-én Kolozsváron megalapították Erdély első román nyelvű közgazdasági intézményét, a Kereskedelmi Akadémiát, amely két év után felvette a Felsőfokú Kereskedelmi és Ipari Akadémia nevet. Az alapító tanárok között megtalálható: Gheorghe Bratu (Kereskedelmi Aritmetika); Aurel Ciortea (Pényügyi matematika); Silviu Dragomir (Kereskedelem történet); Ion Evian és Dumitru Voinea (Számvitel); Dumitru B. Ionescu, Victor Jinga (Politikai gazdaságtan); Ion Lapedatu (Pénzügy-tudomány és jogszabályzat); Gheorghe Moroianu (Nemzeti gazdaságtan).
Az 1920-1921-es tanévben 39 hallgató iratkozott be a képzésre. Az első 10 évben közel 2000 hallgatója volt a gazdasági képzésnek, míg 1948-ban az intézmény kényszerű felosztásakor a számuk meghaladta a 10 ezret. 1930. január 30-tól az egyetemi és akadémiai oktatási és kutatói tevékenységet egy speciális törvény, A Felsőfokú Kereskedelmi és Ipari Akadémia törvénye szabályozta.
1930 után az Akadémiának jogot nyert gazdasági szakterületen doktori képzések szervezésére és akadémiai doktori cím adományozására. Az első doktori címet Gheorghe Dragoş kapta, tézise az erdélyi együttműködés történetéról szólt. 1930-1947 között a gazdaság szakterületén 18 doktori címet adtak.
1934-ben létrehozták a Szociál-Gazdasági Figyelő kiadványt, amelyben fennállásának 14 esztendeje alatt 222 cikket és tanulmányt közöltek. Ezekhez számos jegyzék, könyvbemutató és bírálat tartozik.
Ugyancsak 1934-ben alakult meg a Kolozsvári Felsőfokú Kereskedelmi és Ipari Akadémia Tanári Egyesülete, tudományos, akadémiai szervezet. Az egyesület az erdélyi oktatás, valamint a gazdasági és üzleti szféra közötti szoros kapcsolattartás elősegítését tűzte ki célul. Az egyesület 1936-1938 között adta ki az Akadémiai Kiterjedés Konferenciaköteteit. 1938 után a Konferenciakötetek helyett a Felsőfokú Kereskedelmi és Ipari Akadémia Évkönyvét adták ki.
A bécsi döntés után, 1940 szeptemberében a Felsőfokú Kereskedelmi és Ipari Akadémia Brassóban kényszerült működni 1948-ig, amikor is a kommunista renszer felszámolta.
1943 februárjában a Felsőfokú Kereskedelmi és Ipari Akadémia mellett megalakult a Gazdasági és Szociális Kutató Intézet, amelynek fontos kutatási témái voltak: gazgaságtörténet, vállalatok gazdasága, együttműmödés, számviteli nyilvántartások, regionális gazdaság, mezőgazdaság, kereskedelem, világgazdaság. 1943-1946 között jelent meg, összesen 1779 oldalon a Gazdasági és Szociális Kutató Intézet Közleményének 3 kötete.
Fennálásának 28 éve alatt az Akadémia rektora volt Aurel Ciortea (1920-1928); Gheorghe Moroianu (1928-1935); Constantin Lacea (1935-1937); Octavian Prie (1937-1938); Ion Mateiu (1938-1940); Iosif Garbacea (1940); Pavel Roşca (1940-1942); Victor Jinga (1942-1945); Gheorghe Dragoş (1945-1946); N.N.Codrescu (1946-1947); Laurean Someşan (1947-1948).
ÚJRAINDULÁS
Kolozsváron az egyetemi szintű gazdaságtudományi képzést az 1961-1962-es tanévben indították újra, amikor a Babeş–Bolyai Tudományegyetem keretén belül megalakult a Közgazdaságtudományi Kar. Működésének első évében két szakirány létezett: Politikai gazdaságtan és tervezés szak, valamint Könyvelés.
A Politikai gazdaságtan és tervezés szakirány szerkezetileg három nagy csoportra oszlik: politikai gazdaságtan, ipari gazdaságtan és mezőgazdasági gazdaságtan.
A következő tanévtől beindult a Pénzügy-Hitel szakirány.
Az 1964-1965-ös tanévtől a Politikai gazdaságtan és tervezés szakirányt megszüntették. A Kar négy fő szakirányra épült: Ipari gazdaságtan, Mezőgazdasági gazdaságtan, Könyvelés, Pénzügy-Hitel.
Az 1971-1976 időszakban a Mezőgazdasági gazdaságtan a kolozsvári Agronómia Intézetében működött. 1976 után az Ipari gazdaságtan, Mezőgazdasági gazdaságtan, Pénzügy- Könyvelés szakok működtek. 1966-1990 között 11 217 hallgató végzett a Közgadaságtudományi Karon.
FEJLESZTÉS ÉS MODERNIZÁLÁS
1990 után a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, bekapcsolódva a BBTE megújulási folyamatába, folytonosan fejlődött. Változatos és modern szakirányok indultak alapképzésen és magiszteri szinten is. A román nyelvű oktatás mellett kialakult a magyar, német, angol és francia nyelvű képzés. Neves franciaországi, angliai és görögországi egyetemekkel közösen, nemzetközi nyelvű magiszteri képzést kezdeményeztek. Számos hazai és külföldi felsőfokú oktatási intézménnyel alakultak ki partnerkapcsolatok. A Karon tanuló hallgatók száma 5000 fölött van (licensz, mesteri és doktori képzésen).
Az elmúlt évtizedben a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, a BBTE támogatásával, modern infrastruktúrát épített ki. Az új épületkomplexum, a korszerű amfiteátrumok, tantermek, laboratóriumok (idegen nyelv és informatika), konferenciatermek, kiállítótermek és könyvtár mellett étkezdét, kávézót és tornatermet is magába foglal, ezáltal keretet biztosít mind az oktatási-kutatási, mind a szabadidős tevékenységeknek is.
Ultima actualizare: 23-01-2010
Ati sesizat o eroare in legatura cu informatiile de pe aceasta pagina?
Va rugam mult sa ne contactati.
|
|
